2012. augusztus 8., szerda

12 Fejezet

-Rendben, de így nem tudok lezuhanyozni. Segítenél?-kérdeztem tőle.
-Persze kedvesem!-mondta majd besegített a fürdőbe. Behozott egy széket is, hogy le tudjak ülni. Lehúzta rólam a nadrágot, majd a pólót is. Felsegített, majd a többi ruhámat is levettem.
-Fürödhetek veled?-kérdezte boci szemekkel.
-Fürödhetsz!-mondtam mosolyogva.
Megengedte a kádat meleg vízzel, és rakott bele fürdősót is, hogy illatosabb legyen. Mindig is volt néhány gyertgya a kád mellet, azokat is meggyújtotta. Teljesen romantikus volt. Harry besegített a kádba, ahol én lepihentem, majd ő is bejött mellém.
-Szeretlek Harry Styles!-mondtam.
-Én és szeretlek Petra Halfway.-válaszolt majd megcsókolt.
Vagy egy másfél órán keresztül fürödtünk, majd kisegített és felöltöztünk pizsamába, majd ágyba bújtunk. Nagyon kellemesen telt az éjszaka, de reggel már mentünk is a kórházba.
-Jobban vagy?-kérdezte Harry amikor kisegített az ágyból.
-Nem igazán,-mondtam szomorúan.
-Gyere!-mondta és elkisért a kocsihoz. Sikeresen beértünk a kórházba, ahol szerencsére nem kellett sokat várnunk amíg sorra nem kerültünk.
-Petra Halfway?!-mondták be.
-Én vagyok!-mondtam majd Harryvel eggyüt bementem a röntgen terembe.
-Meg is lennénk. Kérem várakozzon odakint!-mondta az orvos és mi kimentünk.
-Petra Halfway, megjöttek az eredmények.-mondták egy másik teremből.
-Megyek én!-mondta Harry, majd felállt. Mikor visszaért az mondta:-Be kell menni a 25-ös terembe, és ott mindent elmondanak.
-De Harry, a 25-ös a gipszelő terem! Akkor,...-aggódtam.
-Nem tudom...-mondta Harry szomorúan.
Idő közben kaptam egy tolókocsit amin volt egy lábtartó, így már gyorsabb volt a közlekedés.
-Jóreggel!-köszöntünk.
-Jóreggelt kívánok Miss Halfway. Megkahatnám az eredményeket?-kérdezte.
-Persze!-majd odanyujtottam. Hosszú percekig nézegette a felvételeket, felált, kiment stb.

12 Fejezet

-Rendben, de így nem tudok lezuhanyozni. Segítenél?-kérdeztem tőle.
-Persze kedvesem!-mondta majd besegített a fürdőbe. Behozott egy széket is, hogy le tudjak ülni. Lehúzta rólam a nadrágot, majd a pólót is. Felsegített, majd a többi ruhámat is levettem.
-Fürödhetek veled?-kérdezte boci szemekkel.
-Fürödhetsz!-mondtam mosolyogva.
Megengedte a kádat meleg vízzel, és rakott bele fürdősót is, hogy illatosabb legyen. Mindig is volt néhány gyertgya a kád mellet, azokat is meggyújtotta. Teljesen romantikus volt. Harry besegített a kádba, ahol én lepihentem, majd ő is bejött mellém.
-Szeretlek Harry Styles!-mondtam.
-Én és szeretlek Petra Halfway.-válaszolt majd megcsókolt.
Vagy egy másfél órán keresztül fürödtünk, majd kisegített és felöltöztünk pizsamába, majd ágyba bújtunk. Nagyon kellemesen telt az éjszaka, de reggel már mentünk is a kórházba.
-Jobban vagy?-kérdezte Harry amikor kisegített az ágyból.
-Nem igazán,-mondtam szomorúan.
-Gyere!-mondta és elkisért a kocsihoz. Sikeresen beértünk a kórházba, ahol szerencsére nem kellett sokat várnunk amíg sorra nem kerültünk.
-Petra Halfway?!-mondták be.
-Én vagyok!-mondtam majd Harryvel eggyüt bementem a röntgen terembe.
-Meg is lennénk. Kérem várakozzon odakint!-mondta az orvos és mi kimentünk.
-Petra Halfway, megjöttek az eredmények.-mondták egy másik teremből.
-Megyek én!-mondta Harry, majd felállt. Mikor visszaért az mondta:-Be kell menni a 25-ös terembe, és ott mindent elmondanak.
-De Harry, a 25-ös a gipszelő terem! Akkor,...-aggódtam.
-Nem tudom...-mondta Harry szomorúan.
Idő közben kaptam egy tolókocsit amin volt egy lábtartó, így már gyorsabb volt a közlekedés.
-Jóreggel!-köszöntünk.
-Jóreggelt kívánok Miss Halfway. Megkahatnám az eredményeket?-kérdezte.
-Persze!-majd odanyujtottam. Hosszú percekig nézegette a felvételeket, felált, kiment stb.

11 Fejezet

-Hé Niall, biztos, hogy elér....-lihegte Liam, amikor észrevette, hogy barátja már nem rohan mellette- Niall..?

-Hé, Niall, te meg mi a fészkes fenét művelsz?-kérdezte. Niall egy helyben ált és bámult. Liam próbált rájönnni, hogy mit is nézhet, de nem sikerült neki.
-Haver, örülnék ha megszólalnááááááá......-mindta Liam, de mikor odaárt Niall mellé, neki is elált a szava.
Szerintem nem akarjátok tudni, hogy mit láttak.
Én és Harry, kézenfogva sétálgattunk a parkban, majd haza indultunk egy hirtelen ötletből. Mikor hazaértem Heny ott várt rám, és ahogy beléptem megragadta a kezemet és elrántott Harry mellől. 
-Beszélni szeretnék veled!!!-mondta, majd felrohantunk a szobámba.
-Mi van Heny, mond már!!-kértem, mert Heny csak egy helyben ült, és sokkolódva nézett maga elé.
-Hát,....ma Louiséknál voltunk, mert Lou be akart mutatni a szüleinek. Nagyon boldogan mentünk oda, de amikor elkezdtünk beszélgetni, Louis apja megkérdezte, hogy hány éves vagyok, és azt mondta szó szerint, hogy takaródjak a házukból.
-Ez komoly???-kérdezte nagyra nyílt szemekkel.-És Lou erre mit mondott?
-Hát, Louis mellettem ált, és most eléggé haragszik a szüleire. Felvitt szobályába, és komolyan elbeszélgettünk.-folytatta Heny.
-Na, az jó. Ennyi?-kérdeztem.
-ÖÖÖ, nem.....-mondta halkan Heny.
-Mi történt még?-kérdeztem izgatottan
-Hát, a komyol beszélgetés végén elkezdtünk csókolózni meg minden, és végül az ágyon fekve folytattuk. Én csak hagytam, hogy történjen minden a maga módján, és hát..megtörtént.
-Tessék??? Heny, ez most teljesen komoly? Ezt nem gondoltam volna rólad. Még csak 16 vagy. Najó, igaz, hogy az már nem fiatal, de akkor is!!-akadtam ki.
-Hát,.....-pirult el Heny.
Én idegesen kimentem a szobából, magam után becsapva az ajtót.
-Mi a baj kicsim?-jött oda Hozzám Harry és megölelt.
-Semmi, csak csalódtam Henyben!-válaszoltam, és pont benyitott Kata és Zayn.
-Mi történt veled és Henycel?-kérdezte kiváncsian.
-Ááá, semmi, kérdezd meg tőle vagy Louistól, én már nem beszélek vele!-mondtam, lehet, hogy egy kicsit tulreagáltam, de mégis..
-Gyere Petra, menjünk szobára.-mondta Harry, és megfogta a kezemet.
Mikor beéltünk én leültem az ágyamra és néztem ki a fejemből.
-Biztos, hogy minden rendben van?-ült le mellém Harry.
-Fogjuk rá....-válaszoltam.-Elmegyek zuhanyozni-mondtam, majd feláltam, de valahogy félreléptem és szörnyen el kezdett fájni a lábam.
-Áuuu!! Harry, segíts, úr isten!!-kiabáltam.
-Jézusom, szerelmem, mi történt??-ült le mellém majd elkezdte simogatni a lábamat.
-Félreléptem, és auuu-próbált meg felállítani,-félreléptem, és szerintem kiment a bokám.
-Holnap reggel megyünk a kórházba!!-mondta Harry.tudok lezuhanyozni. Segítenél?-kérdeztem tőle.
-Rendben, de így nem 

2012. július 1., vasárnap

10 Fejezet

-Ne, Zayn haggyál, kérlek Zayn!!!!!


-Gyerekek, kicsit hallkabban ha lehet!-kérte anyu, aki szokás szerint az ujabb szappanoperáját olvasta..igen.. na de nem ez a léyneg.
-De mama, Zayn nem hagy békén, csikiz amit tudja, hogy nagyon utálok!-mondtam mentségként.
-Hé-hé-hé, mi folyik itt. Zayn!!-jött az én Harrym.
-Zayn piszkál!-mondtam.
-Zayn, csikizd a saját barátnödet, de az enyémet ne!-mentett meg.
-Te-te-te-tessék?-mondtam úgy mint ahogy Zayn szokta.
-Hugi, ne utánozz, és Harry....te-te-te-tessék?-kérdezett vissza Zayn.
-Tudom én! Van barátnőd, Kata!
-Ezt meg honnan gondolod, pfff.-kérdezte.
-Hát..mondjuk egy lányal voltál bent egy szobában másfél órán keresztül aki történetesen tetszik neked, és nem ellenkezdtél ellene, csak mikor már minden megtörtént.
-Öhm,...hát jó!-egyezet bele Harry gondolkodásmódjába.-Van barátnőm, vagy...valami olyasmi!
-Kataaaaaa, Heeeeeeny! Gyertek a szobámba, MOST!-kiabáltam fel.
-Megyek!-mondták szinkronban.
-Nos, elmesélheted, hogy mi történt!-kezdtem.
-Ki, mi, hol, mit csinált?-nézett kerek szemekkel Heny.
-Ja, hát csak annyi, hogy én meg Zayn......-nyögdécselt Kata.
-Oooo. Na erre én is kiváncsi vagyok. Miután elmesélte, mind a ketten furcsán néztünk, hogy hogy lehet így összejönni, de ez az ő dolguk.
-Gyere velem!!-ragadta meg Louis Heny kezét.
-Öö, oké!-egyezett bele. Ök így el is tüntek otthonról. Szegény Niall és Liam kis magányosak, nem maradt már nekik senki sem. 
-Emberek, igaz, hogy késő van, de nem akarunk valami szociális cuccot csinálni? Menjünk ki a parkba!-ajánlotta fel Liam.
-Nekem, ok.-egyeztünk bele lassan mindannyian.
Mikor kiértünk akkor három csoportra oszlottunk...azaz párra. Én és Harry, Liam és Niall és Zayn és Kata.
-Najó Liam....mégsem volt ez olyan jó ötleeeeet..-mondta Niall.
-Igaz, megint ez van...nem baj..nézd!!! Fagyis autó!-kiabált Liam.
-De már messzebb van, gyere rohanjunk!!-mondta.
Liam és Niall lelkesen futottak a fagyiskocsi után, de olyan dolog történt, amire még életemben nem számítottam volna. Niall megállt, nem futott tovább a kaja után.
-Hé Niall, biztos, hogy elér....-lihegte Liam, amikor észrevette, hogy barátja már nem rohan mellette- Niall..?



2012. június 29., péntek

9 Fejezet

-Még nem is vagyok kész!-háborodtam fel.


-Akkor mond tovább, hallgatunk!-okoskodott a bátyám.
-Nos, Louist kiküldtem a kinti kertbe, zöldséget szedni, mindenki tudja, hogy menyire szereti a répát, és hátha most az egyszer megállja, hogy egyen belőle.-folytattam.
-Jójó, és Niall?-kérdezte.
-Niall, egy bélpoklos gyerek, ott ette a Nutellát a kanapén, és fel se tűnt neki, hogy a fele a szőnyegen landolt, és nem is a szájában, annyira elbambult. Ezért megkértem, hogy takarítsa ki a szőnyeget! Te pedig drága bátyuskám...... már nagyon untam, hogy anya egyfolytában kiabál azért mert a szobád egy csatatér! Meguntam, ezért megkértelek én is, és láss csodát, megtetted.
-Öhm,.....igazad van.-motyogta Zayn olyan halkan, hogy semmit nem lehetett belőle hallani.
-Tessék??!-kérdeztük egyszerre anyuval.
-Petrának van igaza, tessék kimondtam!-mondta Zayn bántottan.
-Tessék?-kérdezték a fiúk is.
-Bár,...ténleg Petrának van igaza.-kezdék bevallani ők is.
-Na, anya, akkor kinek hiszel?-kérdeztem.
-Neked, és ténleg igazad van. Okos vagy kislányom, okos.-dicsért meg.
.Köszönöm,...És most, szabad foglalkozás..........-kezdtem.
-Ezzzaaaaaaaaaaaaaaz!.-kiabálták a fiúk.
-De semmi rongálás, és szeretném ha nem is ordítanátok! Jolvan, egy kivételt kaptok, ha a ti számotok megy, akkor énekelhetitek!-parancsoltam. Olyan vicces.
-Nanana, azért nem kell beleélned magad!-mondta anya.
-Persze, persze!!!
Mindenki lefoglalta magát, mi a lányokkal megterveztük a hetünket.
-Szerintem ez így jó lesz. Együtt is vagyunk, és van szabad időnk is. És persze a fiukkal és leszünk ami nagyon fontos...-mondta Kata. Kata az akinek még nincs barátja, de nagyon szeretne.
-Öhm, Petra. Beszéltél Zaynel?-kérdezte Kata.
-Hát, még nem. De ha szeretnéd.....ZAYN!!!-kiabáltam.-Zayn, gyere ide!!
-De,...MOST?-kérdezte ijedten Kata.
-Sziasztok!! Igen?-mondta Zayn nagy vigyorral az arcán.
-Háát,...-eközben megfogtam Heny kezét, majd elkezdtem kirohanni a szobából, így csak ketten maradtak bent. Az ajtót gyorsan bezártam.
-Petra!!! Ez meg mit jelentsen?-kérdezte Zayn.
Az a vicces, hogy Zayn jobban oda van Katáért mint Kata Zaynért. És Zayn már tuti rák vörös. Több mint egy órán keresztűl bírták, aztán megcsörrent a telefonom.
-Halló!-szóltam bele.
-Mostmár kiengedhettek.
-Tessék, ki az?-tettettem.
-Petra, nem vicces! Kérlek engedj ki minket!-kérte Zayn.
-Honnan, kiket?
-Petra!!!!
-Jolvan na.-mondtam végül. Csak, hogy ezek szerint nem próbálták meg kinyitni az ajtót, mert egyáltalán nem zártam be. Szerencsétlenek ott vártak rám, hogy kinyissam. De nem megyek, rá kell jönniük.
-Petra, hol vagy már?-kérdezte Kata.
-Itt állok azt ajtó előtt. Gyertek ki!-tanácsoltam.
-De Petra, nincs nyitva és ugy nem tudunk kijönni, úgyhogy kérlek szépen......-magyarázott, és közben ki is jött az ajtón.-hogy, nyisd ki az ajtót..................ami mindvégig nyitva volt.
-Szia Zayn, tudtad, hogy te vagy a világ legszerencsétlenebb embere?-kérdeztem gúnyosan.
-Te-te-te-tessék??-és elkezdett kergetni.
-Ne, Zayn haggyál, kérlek Zayn!!!!!

2012. június 26., kedd

8 Fejezet

-Oh, e egyre érdekesebb lesz. És, mi történt utána? Mondmár!!!!-kértem nagyon izgatottan tőle.


-Hát,....elkezdtünk beszéletni, olyan személyes dolgokról, tudod....és,hát megtörtént aminek meg kell. És most eggyütt vagyunk,..azthiszem! :D- bökte ki végül.
-Naaa, végre sikerült elmondanod. És, ki tudja?-kérdeztem.
-Hát, még friss a dolog, szóval ti. És még anyu sem.-vallotta be.
-Ih, mond el neki minnél hamarabb!-ajánlottam. -Szerintem nekem is ez volt a szerencsém, hogy nem titkolóztam!
-Ok, szerintem is még ma elmondom!
-Na, most menjünk vissza a többiekhez.-mondtam. Amikor lementünk a nappaliba, az a látvány fogadott minket, hogy mindenki az én Harrym körül ül, és faggatják.
-Nem, nem mondok semmit! Még Petra beleegyezésével sem!-próbálta meggyőzni a fiúkat sokadszorra is. -Végre itt vagytok! Petra, mond meg nekk, hogy személyes dolog, hogy mit csináltunk ma délután!
-Ez így van! Ne üssétek bele az orrotokat mások ügyeibe. Louis te kényeztesd Henyt, Liam te menj el mosogatni, ott áll a sok kanál, Zayn, szerintem össze kéne pakolnod a szobádat és Niall. Tedd le azt a doboz nutellát és takarítsd ki a szőnyeget!-utasítottam munkára a fiúkat.
-Harry, nehogy azthidd, hogy te csak itt lustulhatsz! Anyum nincs itthon, segíthetsz a mosogatógép kipakolásában, hogy Liam bele tudjon majd pakolni. Gyerünk!!-mondtam neki is. -Kata, téged megkíméllek, szerintem menj haza! Tök jó nézni őket, maradhatsz is ha akarsz!
-Hééé, ezt hallottam!-kiabált le Zayn a szobájából. 
-Lou, Heny. Ha abbahagytátok a nyalakodást akkor ti is segíthetnétek. Főleg te Louis. A kinti kertben le kéne szedni a palántákat,..ja és még néhány répát is ki kéne húzni a leveshez!! Köszi! Heny, te meg gyere ide!-mondam nem utolsó sorban nekik is a dolgukat.
A fiúk jól elvoltak egy két órán keresztül, és mi csak utasítgattunk nekik. Miután majdnem mindennel készenlettünk, mindenki elfoglalta magát.
-Sziasztoooo...hát itthon meg mi történt? Zayn, Petra? Eltörtetek valamit, vagy miért ez a nagy rend?-kérdezte anya mikor hazaért.
-Szia mama! Hát,..nem csak Petra....-kezdte Zayn.
.Csak Petra úgy gondolta, hogy szívesen látnád ezt a rendet itthon, és szivesebben pihennél le, minthogy takaríts munka után.-javítottam bele, mielőtt még elmondja, hogy mit csináltunk a lányokkal.
-Jajj, de kis tündér vagy csillagom. Köszönöm!! Zayn neked ilyen bezzeg sosem jutna az eszedbe.-mérgelődött anyu.
-Te..te..tessék??-kérdezte bátyus felháborodva. Eközben a fiúk a lépcső tetején felsorakoztak, és amint Zayn belekezdett az önvédelmi dumájába, elindultak lefele mint négy bólogatós kiskutya.
-Amíg nem voltál itthon, addig itt egy szerelmi pár született, és Petra gondolt egyet, és elkezdett utasítgatni, hogy mit csináljunk. Két órán át......-eközben leértek a fiúk a lépcsőn, szanaszét mentek, hogy úgy folytassák a bólogatást-takarítottuk a házat, mert Petra és a barátnői azt mondta.-Körübelül itt fejezhette be amit akart.
-Na várjunk csak...Petra igaz ez??-kérdezte anya meglepődve.
-Igen, de igazam volt mert......-kezdtem el, hogy azért én mégsem veszíthetek...-Liam, félsz a kanalaktól, nem igaz?
-De, de ez most nem jön ide!!-mondta Zayn.
-Zayn, nem téged kérdeztelek! Nos Liam?
-Hát,..igen.-valotta be.
-Tessék, fél a kanalaktól, ezért mosogatásra fogtam, mvel az  utóbbi pár napban leves és főzelék volt itthon, az kanállal volt fogyazható, és így hátha bátrabb lesz.-mondtam.
-Zayn, ebben igaza van a hugodnak!-állt mellém anya.
-Jó, de nem csak Liam dolgozott!!!-idegeskedett  tovább Zayn.
-Még nem is vagyok kész!-háborodtam fel.

2012. június 25., hétfő

7 Fejezet

"-Hova megyünk Harry,-kérdeztem. Semmi választ nem kaptam, csak egy finom puszit az arcomra."


Izgatottan vártam már, hogy mikor álhatunk meg. Miközben sétáltunk ő még egy kendőt is rákötött a szememre. Nem olyan sok séta után, éreztem, hogy a kendő eltűnik a szemem elől, de én még mindig nem nyitottam ki.
-Megjöttünk!-mondta Harry. Én lassan elkezdtem kinyitni a szemem és egy gyönyörű látvány tárult elém.
-Hol vagyunk?-kérdeztem Harrytől.
-Az nem számít! Tetszik?-kérdezte.
-Persze!!-és szorosan átöleltem. Hogy ti is tudjátok, egy "hegyen" voltunk, egy gyönyörű telken ami kilátóként is üzemelhetett volna. A"kilátó" csodásan fel volt díszítve, és egy kis piknikkosár is volt ott. Oda mentünk, és leültünk. Én Harrynek döltem, majd Harry is lefeküdt, így én a melkasán voltam. Csodás látvány volt, és mivel kezdett besötétedni, a gyertyák amik ott voltak egyre jobban látszódtak és a csillagok is az égen. Mondanom sem kell, hogy mennyire boldog voltam. 
-Harry, nem aggódnak már otthon értünk?-kérdeztem miközben felültem.
-Ne aggódj, szóltam nekik, hogy jó helyen vagy!!-kaptam ezt válasz képpen.
Megfogtam Harry kezét és csak néztem.
-Én vagyok a világ legboldogabb embere!!-mondtam neki.
Mivel már egy jó ideje ott voltunk, elkezdtünk összepakolni és hazaindulni. Otthon nagy meglepetés fogadott engem. Lehet, hogy a többieket is.
-Hát itt meg mi történt?-kérdeztem a kanapé felé nézve, ahol Louis és Heny szorosan egymás mellett ültek.
-Született még egy pár!-mondta Niall nyálasan.
-Ohh! Hát, ok! Sok bolodgságot! És te Heny, gyere velem egy kicsit!!-mondtam. Felrángattam Henyt a lépcsőn, mert nem igazán akadt elszakadni Lou mellől.
-Szóval,.....-kezdtem
-Hehe.-ábrándozott Heny.
-Mi történt itthon, amíg nem voltam itt?-kérdeztem végül.
-Hát,..hol is kezdjem. A fiúkkal kimentünk a kertbe, meg én meg Kata és kifeküdtünk napozni. Mivel Kata és Liam összevesztekazon, hogy kié is volt az a törölköő amit Liam elvett, ezért Kata inkább hazament, Niall pedig bement megnyugtatni Liamet. Egyértelműen Zayn, Louis és én maradtunk csak kint. Zayn megtámadta egy légy ezért ő is bement, én és Lou csak kinevettük őt.-mondta a történteket Heny.
-Hééé, ne legyetek ilyen gonoszak a bátyámal. Ismeritek, hogy milyen érzékeny lélek!!-mondtam, de én is elnevettem magam ezen.
-Jó, mindegy nem ez a lényeg. Én és Louis csendben napoztunk, amikor valaki egyszercsak megfogott felemelt és beledobott a vízbe. Persze Lou volt az. Kedves volt, segíteni akart kiszálni, de persze én ezt nem hagyhattam így berántottam őt is a vízbe. Ezen nevettünk egy jót, de egyszer csak elhallgattunk mind a ketten.-folytatta.
-Oh, e egyre érdekesebb lesz. És, mi történt utána? Mondmár!!!!-kértem nagyon izgatottan tőle.
---------------------------------------------------------------------------------------------------------------