11 Fejezet

-Hé Niall, biztos, hogy elér....-lihegte Liam, amikor észrevette, hogy barátja már nem rohan mellette- Niall..?

-Hé, Niall, te meg mi a fészkes fenét művelsz?-kérdezte. Niall egy helyben ált és bámult. Liam próbált rájönnni, hogy mit is nézhet, de nem sikerült neki.
-Haver, örülnék ha megszólalnááááááá......-mindta Liam, de mikor odaárt Niall mellé, neki is elált a szava.
Szerintem nem akarjátok tudni, hogy mit láttak.
Én és Harry, kézenfogva sétálgattunk a parkban, majd haza indultunk egy hirtelen ötletből. Mikor hazaértem Heny ott várt rám, és ahogy beléptem megragadta a kezemet és elrántott Harry mellől. 
-Beszélni szeretnék veled!!!-mondta, majd felrohantunk a szobámba.
-Mi van Heny, mond már!!-kértem, mert Heny csak egy helyben ült, és sokkolódva nézett maga elé.
-Hát,....ma Louiséknál voltunk, mert Lou be akart mutatni a szüleinek. Nagyon boldogan mentünk oda, de amikor elkezdtünk beszélgetni, Louis apja megkérdezte, hogy hány éves vagyok, és azt mondta szó szerint, hogy takaródjak a házukból.
-Ez komoly???-kérdezte nagyra nyílt szemekkel.-És Lou erre mit mondott?
-Hát, Louis mellettem ált, és most eléggé haragszik a szüleire. Felvitt szobályába, és komolyan elbeszélgettünk.-folytatta Heny.
-Na, az jó. Ennyi?-kérdeztem.
-ÖÖÖ, nem.....-mondta halkan Heny.
-Mi történt még?-kérdeztem izgatottan
-Hát, a komyol beszélgetés végén elkezdtünk csókolózni meg minden, és végül az ágyon fekve folytattuk. Én csak hagytam, hogy történjen minden a maga módján, és hát..megtörtént.
-Tessék??? Heny, ez most teljesen komoly? Ezt nem gondoltam volna rólad. Még csak 16 vagy. Najó, igaz, hogy az már nem fiatal, de akkor is!!-akadtam ki.
-Hát,.....-pirult el Heny.
Én idegesen kimentem a szobából, magam után becsapva az ajtót.
-Mi a baj kicsim?-jött oda Hozzám Harry és megölelt.
-Semmi, csak csalódtam Henyben!-válaszoltam, és pont benyitott Kata és Zayn.
-Mi történt veled és Henycel?-kérdezte kiváncsian.
-Ááá, semmi, kérdezd meg tőle vagy Louistól, én már nem beszélek vele!-mondtam, lehet, hogy egy kicsit tulreagáltam, de mégis..
-Gyere Petra, menjünk szobára.-mondta Harry, és megfogta a kezemet.
Mikor beéltünk én leültem az ágyamra és néztem ki a fejemből.
-Biztos, hogy minden rendben van?-ült le mellém Harry.
-Fogjuk rá....-válaszoltam.-Elmegyek zuhanyozni-mondtam, majd feláltam, de valahogy félreléptem és szörnyen el kezdett fájni a lábam.
-Áuuu!! Harry, segíts, úr isten!!-kiabáltam.
-Jézusom, szerelmem, mi történt??-ült le mellém majd elkezdte simogatni a lábamat.
-Félreléptem, és auuu-próbált meg felállítani,-félreléptem, és szerintem kiment a bokám.
-Holnap reggel megyünk a kórházba!!-mondta Harry.tudok lezuhanyozni. Segítenél?-kérdeztem tőle.
-Rendben, de így nem