-Mama mama mama mama!! Ma jönnek haza a fiúk?-szaladtam le kiabálva a lépcsőn.
-Neked is jóreggelt kicsim! Hát, öhm elvileg igen. 2 óra mulva száll le a gépük!-válaszolt anyukám.
-Micsoda?? Ilyen korán jönnek?
-Öhm..Petra. Lassan dél van. Csak te aludtál el!-nevette el anyukám magát.
-Ja...Akkor felöltözöm. Kimegyünk értük a reptérre?
-Szerintem már nem kell.-mondta egy ismerős férfi hang. Apa? Nem ő nem lehet, már rég meghalt. Akkor ez csakis......az én bátyám lehet!!
-Zayn?-kérdeztem izgatottan?
-Igen? Hiányoztál!-mondta, és egy lépéssel ott termett előttem. Hirtelen valaki beakarta a szememet. De ki lehet az. Anyu itt áll a konyhában Zayn meg előttem.
-Kata?-kérdeztem csodálkozva.
Csak annyit hallottam, hogy valakik kuncognak.
-Akkor Heny!!
Egyre több lett a kuncogás.
-Mi? Nem? Akkor meg ki a bánat az?-kérdeztem mostmár kicsit idegesen. Amilyen hirtelen elsötétült minden olyan gyorsan megint világos lett, és........megjelent előttem sorban Harry, Liam, Louis és Niall.
-Szia Petra!-mondták szinkronban és hosszan átöleltek. Mondanom sem kell, hogy Harry ölelésének örültem a legjobban. -Hiányoztál.-hallottam Harry hanját.
-Te is nekem-mondtam, és kaptam töle egy második ölelést is. -De persze ti is hiányoztatok fiúk! És pket is sorjában megöleltem.
-Petra, felmennél egy kicsit a szobádba??-kérte tőlem Harry.
-Hát,....ok!-válaszoltam értetlenül.
Olyan 5 perc után hallottam, hogy valaki kopogtat az ajtón. Gondoltam, hogy nem a fiuk lehetnek azok, 5 percért minek küldenek fel engem?!
-Oh, sziasztok csajok! Hát ti?-kéreztem amint megláttam Henyt és Katát.
-Átjöttünk... Baj?-mondta Kata.
-Nem dehogy!!
-Olyan üresség van most nálatok. Hol van anyukád?-kérdezte Heny
-De hiszen,....-végig sem tudtam mondani mert a házba felszerelt hangszórókból elindult egy ismerős dallam. A boldog szülinapot volt az.
-Ez meg mi?-kérdezték egyszerre a lányok.
-El is felejtettem,...ma van a szülinapom!!-mondtam boldogan.
Eközben a fiuk sorjában bejöttek a szobámba. Először Zayn a tortával, utána anyu majd Harry, Niall, Louis és Liam. A csajok is teljesen boldogok lettek.
-Úristen. Köszönöm szépen!!-mondtam sírva.
Miután megünnepeltük a születésnapmat a lányok lementek a nappaliba a fiukkal, én meg elrakosgattam az ajándékokat. Pakolás közben azonban Harry feljött a szobámba, ami eléggé meglepett.
-Szia Petra! Ugye nem zavarok?-kérdezte.
-Nem dehogy! Mondd csak!
-Hát,..hogy is kezdjem. Tartozom neked egy vallomásslal.-kezdett bele a mondandójába Harry akiért ugy oda vagyok!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése